Canon 7D teszt

Nagy várakozás előzte meg a 7D megjelenését, hiszen egy olyan DSLR született, amit a Canon 5000 fotós véleménye alapján tervezett meg.

Nyilván sok olyan újítás is belekerült a készülékbe, ami egyébként is elő volt irányozva a fejlesztések miatt, de biztos volt olyan ötlet is, ami nem valósulhatott meg...
Ilyen lehet például a Full Frame érzékelő, ami ha bekerül a gépbe, akkor nem 7D-nek, hanem 5D Mark III-nak vagy inkább 3D-nek nevezték volna el, hiszen olyan paraméterekkel rendelkezik, melyek sok esetben az 5D MII-t is felülmúlják.

De nézzük, mit rejt még ez a csodamasina:

- 18MP APS-C CMOS szenzor
- Dual Digic 4 processzor
- 8 kép/mp sorozatfelvételi lehetőség
- Full HD video felvétel 24,25 és 30 kép/mp
- 3.0 colos Clear View II LCD 920,000 képpont felbontással
- 19 keresztpontos AF rendszer
- 1.0x nagyítású, 100%-os kereső

... csak hogy a legfontosabbak említsük.

Első benyomások

Kézbe véve a 7D-t természetesen az 5D-hez kezdjük el hasonlítgatni. Súly, fogás, gombok stb. Jobb, rosszabb? Tényleg jobb?
Aztán eszünkbe jut az 50D is, ha éppen az van tulajdonunkban, vagy terveztük megvenni. Érdemes lecserélni? Érdemes több pénzt áldozni és a drágábbat megvenni?
Valószínűleg sok fotósnak lesz ez nagy dilemma a következő időszakban.

Ránézésre mindkét gépből találhatunk ismerős elemeket. Hátulról inkább 5D - a bal oldali gombsor miatt, de a beépített vaku az 50D-re emlékeztet. A nem ismert részek viszont nem emlékeztetnek semmire, mert újak. Vagy mégis? Amikor boldog 350D tulajdonos voltam (EOS 30, 10D és 20D után), remek megoldásnak tartottam a program tárcsa alá szerelt bekapcsoló kart. 30D tulajdonosként meg újra hiányoltam.
Nos, ezek szerint nem volt hiába a sok fotós véleménye. (Bár engem nem kérdeztek meg, nekem ez lett volna az egyik kérésem...)
Ezúttal üdvözlöm ezt a fejlesztést.

A váz fogása egyébként tényleg kényelmes, szinte beleül az ember kezébe. Kellemes, gumírozott markolat, a többi rész pedig igényes matt fekete felületű. A váz súlya meghaladja az 5D-jét, akku nélkül mintegy 820 gramm. Markolattal, 2 akkuval, és egy nagyobb optikával már jelentős súlyt kell megtartanunk.

De nézzük, mit látunk még hátul?

A bal felső sarokban egy "Q" gombot, melyet megnyomva egy ismerősnek tűnő információs mező jön elő az LCD-n. A legtöbb paramétert ezen a felületen tudjuk állítani a joystick és SET gomb segítségével. Aki megszokta a megfelelő funkció gombok használatát a vázon, annak lehet, hogy nem lesz rá szüksége, de tény, hogy ez a felület jól összefoglalja a legfőbb beállítási lehetőségeket.

A "Q" mellett egy szintén új "RAW JPEG" gomb található, melyet benyomva az aktuális méretben az aktuális kockát mindkét kép típusban is elmenti a gép.

A kereső mellett jobbra megjelent egy kétállású kapcsoló és egy nyomógomb. A Videó állásban élőképre kapcsol át gépünk a menüben pedig elérhetővé válnak a beállítások, ahol a video méret mellett még néhány paramétert is beállíthatunk.

A videó felbontása Full HD-ben (1920x1080) lehet 30 kép/mp, de az 5D MII-höz képest újdonság, hogy tudunk 24 vagy 25 kép/mp-el is mozgó képet rögzíteni. További lehetőségek: 1280x720-ban és 640x480-ban 50 illetve 60 kép/mp. A videó MOV formátumban kerül rögzítésre.

Nagy szabadságot nyújt a teljes manuális mód, ahol a rekeszt, a záridőt és az érzékenységet is tudjuk ízlés szerint állítani.

(P)rogram módban továbbra is minden automatikus.
Szerencsére a 7D-ben már az első kiadású példányokban is elérhető a teljes Manuális mód, ami az 5D MII-ből eredetileg hiányzott. Azóta ezt a fontos opciót ott is pótolták.

A START/STOP gombbal természetesen a felvételt tudjuk elindítani és leállítani és az élőképes videó állásban továbbra is tudunk fényképeket készíteni.

Az élőképben újdonság a digitális szintmérő, amivel precíz beállításokat végezhetünk el.

Hátul változott az LCD képernyőt, ami maradt 3 colos, de átformálták úgy, hogy csak a látható képre került üveglap. A korábbi keret, amin a Canon felirat is volt, eltűnt, helyette a váz felülete látható.

A képernyő 100%-os lefedettségű, 920.000 pixeles felbontással, ami 160 fokos szögben és
erős napfényben is jól látható képet ad, a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően.

Egy plusz gomb került még fel az exponáló gomb mellé, az M-Fn jelzésű többfunkciós gomb, amely többek között az AF területválasztáshoz és a vaku elővillantására is használatos.

A 7D egyik nagy vívmánya a 100%-os képmezőt nyújtó kereső, ami annyit jelent, hogy ugyan azt a képkivágást látjuk benne, mint amit a képérzékelő lapka. Ezt jelenleg elég kevés DSLR tudhatja magáénak. Belenézve tényleg óriási a kép az 1.0x-es nagyításnak köszönhetően. A kép alján bőséges információs mezőt találunk a szokásosnál is több infóval. A képmezőben 19 pontos autofókusz rendszer segít a tökéletes képek elkészítésében.

A fent említett Full Frame, azaz a teljes méretű CMOS a 7D-be nem került bele, helyette viszont egy új fejlesztésű, APS-C méretű, 18Mpixeles érzékelő lapkát találunk a gépben, így

tehát marad az 1.6x-os képkivágás. Az 50D-nél megismert "gapless" technológiát alkalmazták, azaz a mikrolencsék között nincs rés.

A képalkotásért a szintén új Dual Digic 4 processzor felel, mellyel lehetővé vált a másodpercenkénti 8 kép elkészítése az összes file típusban és méretben. UDMA típusú kártyára 126 db jpg-t, illetve 15 RAW-ot tudunk egyfolytában rögzíteni. A 8 kép/mp-es sebességre korábban csak a profi riporter vázak voltak képesek, mint például az 1D Mark II.

Valószínűleg a megkérdezett 5000 fotósból sokan jelezték, hogy szükség lenne egy olyan lehetőségre, hogy ne kelljen Master vakut a gépre felhelyezni ahhoz, hogy azzal elvillantsunk egy vagy több másik rendszervakut. Ezt oldották most meg az SLR gépek piacán elsőként a 7D-ben. A váz tartalmaz egy beépített transmittert, így a belső vakuval tudunk külső vakukat vezérelni.

A gép menüjének felépítése nagyrészt megegyezik az 50D-ben megismerttel. Egyszerű, jól átlátható, könnyen kezelhető.

A szokásos beállítások, mint hosszú expozíció és nagy érzékenységű zajcsökkentés, csúcsfény árnyalat elsőbbség, AF finomhangolás itt is megtalálhatóak.

Érzékenység

A digitális fényképezőgépek indulása óta mindig nagy kérdés volt, hogy kevesebb fénynél meddig tudjuk emelni az érzékenységet, hogy még tűrhető képet kapjunk. A képen lévő zaj egy bizonyos szint után elviselhetetlenné válhat. A korábban már 800 ISO-nál látható zaj mára eltűnt és az új technológiáknak és zajszűrési lehetőségeknek köszönhetően felkúszott a 3200 ISO feletti tartományba.
A 7D esetében a maximális érzékenység 12800 ISO-ra állítható.


Készítettünk néhány fotót különböző ISO értékekkel, illetve a magas ISO zajszűrés opció négy állásában is. Normál, Enyhe, Erős és Kikapcsolt állapotban is.
A vázhoz a szett-ben vásárolható EF-S 18-135/3.5-5.6 IS optikát használtuk.

Összességében újra egy remek és siker várományos fényképezőgépet tervezett a Canon. Azt, hogy mennyi szerepe volt annak a bizonyos 5000 fotósnak ebben a sikerben, pontosan talán sosem fogjuk megtudni, de az ötlet minden esetre jól sült el.

Tesztképek


Canon EOS 7D kedvcsináló videó:

Letöltés MP4 formátumban (264 MB)