Canon Legria HF G40 kamkorder

Első videókamera-tesztünk a tükrös- és MILC-gépet tesztjei között, korábban a Nikon P900-ról írtunk, ami hatalmas zoomja miatti univerzális funkcióját tekintetve videókamerának is besorolhatnánk, viszont ez az első valóban kamkorder a tesztek szereplői között.

A Canon Legria HF G40-es kamerájának bár nincs nagy szenzora - ahogyan a P900-nak sem volt -, de sok pixelt sem helyeztek el rajta, így valószínűleg használható rosszabb fényviszonyok között is. Hatalmas frontlencséje f/1.8-tól induló 20-szoros óriászoom-ot rejt.

Külső

A minőségi, NEM ujjlenyomat-rögzítős, matt, vastagnak tűnő műanyag borítású ház jól megáll a kézben. Nagyon jó kiegyensúlyozottsága miatt nem billen semerre használat közben - egy kamkordernél mondjuk ez el is várható, de a DSLR-ek után számomra nem megszokott.

A kihajthatós LCD mögött dupla SD kártya-modul lapul, méghozzá nagyon helyes átlátszó plexilapos fedéssel. Azaz LED nem jelzi, hogy van-e kártya a slotban, viszont belátunk az ablakon. Én épp fekete szélű kártyát raktam bele, ami pont nem látszott, de attól még elegáns megoldás és kikapcsolt állapotban is működik.

A keresőt sajnos nem tudjuk merőlegesen felhajtani, csak egyszerűen kihúzni, és ha használni is szeretnénk, ki is kell húzni, hogy megjelenjen a kép. Itt, a kereső felett mini advanced shoe portot is találunk, műanyag fedővel, de a ház tetején rendes méretű vakupapucs is van - rendesen felszerelhetjük függeszkedőkkel a gépet.

Két darab, háromállású kapcsolója egyértelműen értésünkre adja az aktuális üzemmódot és jól kapcsolhatóak, hiányoltam az exponálógomb mellett is valami ilyesmit, de lehet, hogy így a jobb, beállítható Fn gomb van ott is. (további első benyomásos részletek a blogban.

a kihajtható kijelző

Objektív

A zoom-optikája 8-lamellás rekeszelővel rendelkezik - ezt külön kihangsúlyozzák egyébként a promóoldalukon is -, bár egy ekkkora szenzorral nem hiszem, hogy nagyon tudnánk kreatívkodni a sekély mélységélességgel együtt járó bokeh-val, de jól hangzik.

A lencse egyébként jó, maximum varión mintha a bal oldali egyhatod egy picivel homályosabb lenne, mint a többi, de ez nem tudományos mérés a részemről, csak a fal mintázatán és a vigyázat-feliraton úgy tűnik,illetve a fűben gyalogló alak melletti fű is balszélen életlenebb.

Optika élességkülönbség: Bal oldalon a kép szélén, jobb oldalon a kép közepén volt az oszlop
Optika élességkülönbség: Bal oldalon a kép szélén a fű kicsit életlenebb, mint középen vagy jobbra.

Akku

A régi 600d-mmel összehasonlítva rendkívüli az akkuteljesítmény. Mikor a régi Canon-om egy darab 4 éves gyári és két-, lassan teljesen elfonnyadó utángyártott akkujával (80 perc rögzített anyag után) lemerültem, a kamkorder, a menüje alapján még 89 percet képes lett volna rögzíteni.

Az 1700 mAh-ás akku nem egy óriási darab, mégis többet tudok vele forgatni, mint a 600D-mmel, illetve nincs véletlenszerű leállás vagy melegedés sem, csak folyamatos felvétel, amig le nem állítom.

LCD

LCD kereső fényes nappal

Az LCD-kijelzője kapacitív érintésérzékeny OLED. A kontraszttal nincs is probléma, a menü feketéje olyan sötét, mintha ott ki lenne kapcsolva a képernyő. Viszont a tükröződése miatt így sem tökéletes, a belesütő napfénynél már inkább a keresőt javasolt használni, ami ugyan nem OLED, viszont egy kicsivel nagyobb felbontású (1,53 mpixel, az LCD 1,23 mpixel), bár sajnos szerintem túl kicsi, de ez lehet, hogy ízlés kérdése és megszokható.

Kezelés, menü

A menü volt az, ami nagyon nem tetszett. Kézzel expót állítani egészen egyszerűen nem tudtam. Pedig hittem, hogy lehet valahogy, és nem csak úgy, hogy készenléti üzemben duplán bökünk a menüre, aztán próbáljuk nyomkodni az expóállítógombot, de nem ment. Ezután megnéztem az angol nyelvű használati útmutatót és abban is azt írták, hogy úgy lehet.

Ezt egyszerűen nem értettem, pedig van egy kistárcsája elöl, közvetlen a nagy objektívkörüli gyűrűtárcsa alatt, amit ráadásul a menüben paraméterezi is lehet. Miután itt az "Expozíció"-t "Kézi expozícióra" állítottam, sikerült szerencsére. Rájöttem, hogy mindig csak vagy a rekeszt, vagy a záridőt, vagy a jelerősítést (ISO beállítás helyett) lehet állítani, függően attól, hogy előzőleg melyiket állítgattuk a fent említett expós menüben.

Záridőt egyébként 1/2000 és 1/6 között állíthatunk, a rekeszállítás pedig f/1.8-tól (vagy telénél 2.8-tól) f/4.0-ig lehetséges. Ezután fokozatosan kapcsolgatja be az ND-szűrőket a gép. Érdekes, hogy a rekeszelést az ND-beállítással egy helyre skálázták. Kizárva mondjuk azt a lehetsőséget, hogy pl. 1.8-nál legyen benn a maximális ND-szűrő - pl. a szikrázó napsütéses portrékhoz. Ehelyett f/4.0-tól indul az ND-zés.

a CUSTOM tárcsa gomb beállíthatósága a menüben

Záridőprioritásra (Av) kapcsoltam, hogy megnézzem, hogyan változik a mélységélesség az ND-zést is beiktató rekeszelőskálán. Illetve csak megnéztem volna, ugyanis az előzőleg beállított kistárcsás expóállítgatónkat (a menüben CUSTOM tárcsa gomb) hiába tekertem, nem történt semmi. Sajnos vissza kellett mennem a menübe és a kistárcsát AvTv-re átállítani. Egyébként Expozícióban nem csinál se Tvben, sem Avben, sem M-módban a kistárcsa semmit. Vagyis ha AvTv-ről full manuálra és vissza váltunk, elveszítjük az állíthatóságot, akár 10-15 másodperc is lehet, mire menübő újra beállítjuk, miközben áll a felvétel.

Ezeket a dolgokat nem árt kitapasztalni, mert ez nemcsak a DSLR-kezelés logikájától tér el, de egy profi videókameráétól is. Rekesz- és záridőértéket csak akkor látunk a kijelzőn, ha az állítható is, különben elrejti.

Vagyis, ha már megvan a megfelelő beállításunk és eldöntöttük, hogy melyik expó-programban forgatunk, milyen funkciót adtunk a kistárcsának, tudunk vele dolgozni, de arra, hogy felvétel közben leálljunk, kb 1-2 másodpercre maximum, hogy új programmal/beállítással folytathassuk gyorsan, alkalmatlan a gép.

ilyen célkereszt követi le azt a pontot, amire az LCD-n rábökünk

Tehát a hagyományos kézivezérlésre nem javasolnám komolyan használni, viszont az autómata funkciói egész jók. Van arcfelismerés és -követés, illetve rábökhetünk az LCD-re, hogy azt a pontot követtessük vele. Ez, ha felismeri az arcot, egész jól működik, de az sokaknak nem újdonság, hogy elég elfodulnia az alanynak, hogy csak a fél szeme látsszon, máris elveszti az arcot a gép, illetve ha kilendül a képből, az algoritums inkább keres egy másik követnivalót, minthogy "várjon" a "visszatérésre". Egyébként a fókuszálásra beállítható a nagy objektívgyűrű, ami kicsit túlfojtottan jár ugyan, de legalább lehet vele finom állításokat végezni.

reléfelvétel

Magyar menü: Az időnként előforduló fordításhibára egy szemléletes példa a Relay Recording-nek a "Váltott felvétel" vagy "Átkapcsolt/Átváltott felvétel" helyetti Reléfelvétel fordítása. Ez nemcsak, hogy pontatlan, de érthetetlen is. A Relay Recording egyébként azt jelenti, hogy ha betelik az egyik kártyánk, a másik slotban lévő kártyán folytatja a rögzítést.

AutoFókusz: Az ISO chart listán végzett tesztképen -6 EV körüli alexpónál már folyamatosan vadászott az automatika, azaz mozgott előre-hátra. Nyílván, ha lett volna a képen egy fényesebb pont, vagy egy megcsillanó élfény, azt tudta volna használni, de ilyen nem volt.

Videóminőség

Gamma profilok, filter beállítási lehetőségek: Van egy pár nem paraméterezhető, de kiválasztható profil, ami viszonylag erős módosítása az eredeti képnek, log-os gammával nem találkozunk, bár a csúcsfény prioritás megtalálható itt is, nekem úgy tűnt, hogy pl. a 600D-nél erősebb ez a csúcsfény korrekció, mint a G40-esben és valahogy szebb is.

A wide DRt nem az az eszement dinamikanövelés, és azt is 2 rekesznyi erősítés (+6 dB) árán éri el a gép, viszont hasznos, mert az alapprofil (Auto mód) eléggé gyorsan égeti a csúcsokat és buktatja a feketéket.

Zaj: 9 dB-től (azaz 3 rekesznyi jelerősítéstől) kezdenek eltűnni a zajszűrés miatt a szenzorszemcsék az ISO-tábláról, vagyis az alapvetően homogén (itt: fehér) felületekről. Sötét területen látható zajoknál talán jobban megfigyelhető mennyire is kezd zsizsegni a kép, ha feltekerjük az erősítést.

Moiré: a 10-es és a 9-es mezókben felfedezhetők a színes moiré-vonalak, de alapvetően alig láthatóak, valós körülmények között nem vettem észre.

Képstabilizátor: A kategóriájában már elvárt és megszokott optikai mellett van egy erősebb, dinamikus nevű beállítás is, ami egy keveset elvesz ugyan a felbontásból és a képszögből, de még így sem lesz pixelesre zoom-olt a kép és sokkal simábbak lesznek a kézi felvételek. Ha nagyon óvatosan mozgunk vele egy steady-zést is csinálhatunk, bár ahhoz szerencsésebb valami keréken gurulni, mégis, apró léptekkel, ahogy az a lenti videón is látszik, észrevehetően finomabb lesz így is a mozgás. Mindhárom videómintánál próbáltam ugyanolyan kis léptékben, a gépet magam előtt kb. egyensúlyban tartva haladni előre.

Bár a 600D-hez képest nem látható nagy, valós-felbontásbeli különbség, viszont az árnyékok részletezettsége, illetve ezzel összefüggésben a kép dinamikája jobb, mint a 600D-nél, utóbbi láthatóan jobban buktatja az árnyékokat, ami bár valamelyest javul alacsony kontrasztos üzemmódban, ott sincs sokkal több részlet sajnos, csak lágyabb, inkább kicsit szürkésebb árnyékok.

További hasznos funkciók

Lágy zoom: ha szeretjük pöckölgetni a zoom-billenő gombot de nem tetszik, ahogy gyorsan ránt egyet a közelítésen a gép, ezzel a beállítással finomíthatjuk a zoom kezdeti, -végi, vagy mindkét állapotát.

Megpróbálkoztam egy pár, a billenős zoom-gombot használó kísérős-variós svenkkel, ami minden kétséget kizáróan lágyabb lett egy csak kézzel húzható zoom-optikáénál.

Fast/Slow Motion: Sajnos a fast motion csak dupla lejátszási sebességet jelent, vagyis esetünkben 50 fps-t - ami egyébként is egy választható opció. NTSC-be nem tudtam átkapcsolni, pedig akkor a 60p is használható lenne. Lehet, hogy ez gyári tiltás, bár manapság már nemigazán indokolt egynormássá tenni a felvevőket, még ha ez bevett gyakorlat is volt a videókameráknál.

Fókusz Peaking: Van, ráadásul választható (piros, kék, sárga) színekben

timecode a menüben

TimeCode: Van freerun és preset time-code is, amit a gép klasszul vissza is olvas, mikor visszajátssza a videókat, viszont sem a Premiere, sem a Resolve nem látta ezeket. A konvertált, MP4-es videókét viszont a Resolve már látta szerencsére (a Premiere azt sem). Szóval úgy tűnik a timecode-beágyazásnak nem épp a legszabványosabb módját válaszották. Bár gondolom az mxf-licenszdíjat nem akarta a gyártó a gépek után kifizetni.

Wifi: Ez kimaradt, sajnos nem teszteltem le, de lejátszhatók telefonnal a kamera felvételei is, illetve élőképet is tud adni készenlét és/vagy felvétel közben.

Wifi beállításai a menüben

Szoftver kompatibilitás

Premiere CS6 remekül boldogult a fájlokkal, a Youtube-exportokat is azzal csináltam, viszont figyelni kellett a 25PF felvételekre, mert azt a Premiere 25i-nek érzékelte, így kézzel kell No fields-re átállítani a bin-ben a félképkezelést. Hálisten ezt nem csak egyesével, hanem többszörös kijelölés esetén is meg tudjuk tenni.

Összefoglalva

A HD-ban videózó DSLR-ek előtt én csak videókamerával videóztam, úgyhogy abszolút értékelni tudtam azt a kényelmet, amit egy alapoptikás DSLR-gép nagyságú házban nyújtani képes ez a G40:

  • A hatalmas zoom már be van építve, azt nem kell magunkkal vinnünk.
  • A beépített mikrofonja jó minőségű hangot vesz fel, ami - ha nincs messze az alany -, beszédre is használható
  • Folyamatos, stabil felvételkészítési lehetőség (4 GB-onként szabdalja a fájlt, de egy kockát sem hagy ki), túlmelegedés és véletlenszerű leállás nélkül. Persze minőségben alulmarad a DSLR-ekhez képest, de a videózást tekintve sokoldalúbb azoknál. Az expozícióállítás szabadságát hangsúlyoznám ki, mint nagy hiányosságot egy profi kamerához képest. Mivel van REMOTE csatlakozója, így stúdióban valószínűleg zoom- és élességállító karokkal is használható, bár ezt csak feltételezem, kipróbálni nem tudtam. Zoom-olni általában lehetett a régi kamerák vezérlőkbemenetén keresztül is, ahogyan a távirányítójával is lehet, az élességállítás már bizonytalanabb, hogy működik-e. Mindenesetre, ha valaki azért veszi, hogy mondjuk élő közvetítésre használja, biztos jobb választás lenne, mint egy DSLR vagy MILC, a szolgáltatásai és csatlakozói, illetve elsősorban a motoros, vezérelhető optikája miatt.

Tetszett:

  • Hatalmas, beépített zoom, kompakt, kézreálló ház.
  • Vezérelhető optika, finom, motoros zoom-gomb és nagyméretű, paraméterezhető (zoom-olni is tud) élességállító gyűrű.
  • Töltés közben - vagyis hálózatról - is használható.
  • A 600D-nél dinamikusabb, összességében kellően részletes fekete/sötét tartomány, Cinema módban még mozgásterünk is van a fényelésnél
  • Jó minőségű beépített mikrofon
  • Informatív felvétel közbeni kijelzés

Nem tetszett:

  • Auto módban alacsony dinamika (vannak ugyan gamma-emelési lehetőségek, de közel sem olyan jól paraméterezhetőek, mint egy jó videós fényképezőgépben)
  • Bár kevés, de minimális moiré látható a képen - ha már videókamera, gondoltam oldják meg, hogy egyáltalán ne legyen.
  • Erős zoom-nál picit homályosodik a kép bal széle
  • Alacsony felbontása ellenére a szenzor nem mutatott kiemelkedő érzékenységet, de hozta a szintet, amit kell, amit egy új APS-C fényképezőgép is hozna.

A kép finomságaival kapcsolatos nem tetszettek ellenére pl. egy élőadásnál, vagy egy vlogging esetén a kompakt házba pakolt szolgáltatások ennél fontosabbak lehetnek és ilyen esetben nem is lesznek kritikusak. Akik ebben mozognak, vagy akiknek egészen egyszerűen az a fontos, hogy felvegyék a maguk körüli eseményeket gyorsan és jó minőségben, kevés szállított eszközzel, azoknak mindenképpen ajánlom megtekintésre.

Canon Legria HF G40

  • 20x zoom
  • 3.5"-os LCD
309 890 Ft
Raktáron



/canon g40 vélemények:

© 2017 - 220volt Magyarország Kft. | A feltüntetett árak, képek, leírások tájékoztató jellegűek és nem minősülnek ajánlattételnek, az esetleges pontatlanságáért nem vállalunk felelősséget. look by colordonor