Nikon Coolpix P900

Nikon P900, 83-szoros optikai zoom-mal, 24-2000mm-es kisfilmes-ekvivalens gyújtótávval

Úgy tűnik kapott egy nagyobb löketet a kilencvenes-kétezres évek kamkorderein végigsöprő zoom-őrület. Akkor kezdődött az, hogy szinte csak azért építettek digitális zoom-ot is a gépekbe, hogy ráírhassák a bűvös 100x és 1000x számokat a készülékházra. Persze ez egy idő után lelepleződött és mivel mindenki az optikai zoom-ra volt igazából kíváncsi, abban folytatódott a verseny. Az egyre kisebb méretű, kártyára rögzítő-, majd később a HD-kamkorderek, bevezetésével máshova helyezték a hangsúlyt a gyártók (pl. maximális rekesz, vagy érzékenység, jel/zaj arány, stb.).

Az óriás zoom igénye és csodálata azonban valahol megmaradt, mint a "mindent felvenni képes" kamera eszményképe (annak ellenére, hogy erre a mindent felvesz-eszményre csaptak hatalmasat a GoPro kamerák - de az elméleti fejtegetést most itt abba is hagynám).

Külső

A Nikon P900 vázteste hatalmas. Túlságosan is méretes mivoltát leginkább az optikájának köszönheti. A 1/2.3-inches CMOS közel sem indokolna ekkora méretű házkialakítást. Félcolos szenzorok a ma kapható középkategóriás kompaktokban találhatók (pl. az S8600-ban vagy az L840-ben is), bár a BSI az a CMOS, de akkor is.

A gép egyébként pontosan akkora, mint egy low-end DSLR egy alap, mondjuk 24-105 vagy 18-135-ös zoom optikával. A visszahúzott 24-105/1:4.0-ás Canon USM optika egyébként 105mm hosszú, a P900 behúzott optika-része pedig 90mm. A gép összsúlya 900 gramm, ami szintén nagyjából egy belépő DSLR-szettnek felel meg.

Ez van, ez az optika bizony hatalmas - 77mm-es szűrőt lehet rátenni - és ezt, a gép még így is orr-nehéz kialakítása csak nyomatékosabbá teszi.

Nikon P900 LCD kijelzö

Csatlakozók

Mindössze egy microHDMI és egy microUSB csatlakozót találunk a gépen, viszont mivel wifi és GPS is van, így azzal is tud kommunikálni, illetve adatot gyűjteni a Nikon P900. A gumírozott borítás fröccsenésállóvá teszi a csatlakozókat, a gumifedél kifordítható és lehajtható (a fotóhoz sem kellett feszegetnem).

Töltés: A gépet a mellékelt microUSB töltőn keresztül tudjuk tölteni, vagyis ugyanúgy, ahogy egy okostelefont is. Ez egyrészt jó, mert nem kell magunkkal vinnünk plusz töltőt és kábelt az útra, a telefoné is megteszi. Másrészt rossz, mert töltés közben a fényképezőgép nem használható, be sem kapcsolható, csak a saját programján keresztül érhetjük el a rajta lévő képeket. Ha pótakksiját használat közben szeretnénk tölteni, külső töltőt kell vennünk hozzá. Az EN-EL23 típusjelű akksijához egyébként 15-20 dollártól már találunk külső töltőt.

áttekintő gomb és a zoom (vagy fókusz) pöcök

A hátlapon van dedikált wifi gomb. Ha megnyomjuk, bekapcsolja a wifit és azonnal csatlakozni próbál egy eszközhöz. Egy "kizoomoló" vagy "áttekintő" gomb segít minket, ha már annyira be vagyunk zoomolva, hogy fogalmunk sincs hol vagyunk, egy kicsit nyitja a képet, majd visszaáll az eredeti zoomállásba.

Statívos használat közben tetszett, hogy eléggé széles az alja ahhoz, hogy akkut és kártyát lehessen használat közben cserélni. A fedelet, ami a kártyát és az akkut is takarja, ki tudtam nyitni gépleszerelés nélkül (az alsó három képen a statívkar leszorítójának eltekerésével teljesen nyithatóvá vált az ajtóka).

Meg kell még jegyeznem, hogy nem a Nikon találta ki, hogy ilyen gépet dob most piacra, a Fujifilm, Panasonic, Canon, Pentax is kihozta a saját ágyú-verzióját, bár ezek közül a Nikoné lett a legnagyobb zoom-os, viszont a legtestesebb gép is.

Használat

Amíg Coolpix P900-at automatán használjuk, addig teszi a dolgát, mint bármely más kompakt fényképezőgép. Az idegesítő dolgok akkor kezdődtek, amikor az ISO táblát akartam befotózni. Ehhez manuális expó és fókusz kell, illetve kontrollált zoom-állás beállítás. A menüben kiválasztottam ugyan a kezdő zoom pozíciónál az 50-et, megörültem, hogy ilyen van, de hiába, mert ugyanúgy behúzta 24 mm-re a széles tartományt, ha 135-öt állítok be, akkor is. A kezdeti kellemetlen tapasztalat után aztán rájöttem, hogy akár 4-szeres gyorsnagyítást is tudok az élességsegéddel. Azt viszont, hogy hogyan tudom eltolni a kép közepéről ezt a zoom-segédet, sajnos nem tudtam rájönni, így viszont nem tudtam pontos élességet állítani a kép szélére, úgyhogy zoom-olás nélküli - szerencsére jól sikerült - saccolás lett a vége.

kézben valahogy így áll
balra teljesen behúzva, jobbra teljesen kitolva, maximális telén

A másik, az LCD automatikus elsötétülése, viszont szerencsére menüből kikapcsolható. Tudom, tudom, ez az EVF-et használók számára nagyon hasznos lehetőség, ui. tűző napon jobban is használható az EVF (illetve annak helyén lévő LCD, mert hát az is LCD).

A harmadik dolog a fókuszálás. A menüben az oldalsó zoomvezérlőt kézi élességállításra állítottam. Ezután elkezdtem pöckölni az optikán lévő kis zoompöcköt, de semmit nem történt. Se behúzott zoommal, se wide állásban. Mivel nincs front gyűrű, nekem nagyon úgy tűnt, hogy semmilyen manuális élességállításra nem lesz így lehetőségünk. A pöcök viszont működik, ugyanis zoom állásban vezérli a variót. Csak ahhoz, hogy működjön, be kell nyomni az OK gombot, amikor is bezoomol a gép a keresőn digitálisan, majd akkor tudjuk használni a kis pöcköt. Ez persze a mindennapi élességállításunkat kezelhetetlenül lassúvá teszi, így kb. csak táj-, belső, ember nélküli tér, vagy épp a felbontásmérő ábrám fotózásakor használható rendesen.

EVF: olyan egy kicsit, mint az egy-színkerekes DLP vetítők, mármint pont olyan szivárvány effektet látok, mikor mozgatom a szemem a kereső képén. Ez azért van, mert az EVF ún. field sequential, azaz színbontásos módszerrel jelenít meg 921 ezer pixelt. Vagyis igazából egyszerre csak a harmadát tudja, viszont azt háromszor olyan gyorsan pörgeti (60 Hz x 3, vagyis 180 Hz-en), az alapszínekre bontott képet egymás után úgy, hogy az rendes 60Hz-es képnek tűnjön. Pixeleket egyébként tényleg nem is látni, szóval az élességet megtalálni és komponálni jó lesz, de a szivárvány effekt hajalmos a koncentrációt megzavarni szerintem.

U-tárcsa: bár én még nem használtam U-tárcsat még gépen, megvizsgálva a Nikon P900-ét úgy láttam, hogy olyan részleteket, mint pl. a profilok élesítés paraméterét, nem tudtam átmenteni, de a WB, ISO, program értékeket simán átvette. De a DL (D-Lighting) és a kezdő-zoom-pozíció menüpontokat sem vette át, sőt, úgy tűnt azok egyáltalán nem tárcsa módhoz kötött paraméterek, szóval nem változnak másik üzemmódba váltással.

Vaku: az óriási, előreugró lencse miatt az egekbe szökik fel kinyitáskor a vaku. Egyébként átlagos, erről nem tudok túl sokat mondani, valószínűleg tudni fogja vezérelni villanásával a többi vakut, bár nem hiszem, hogy azok fogják használni, akiknek ez számít.

Fn-gomb: nagyon jól és gyorsan programozható, intuitív. Még első használattal is. Közvetlen funkciót egyébként nem tudtam vele beállítani, csak inkább egy almenüt - pl. ISO-beállításokat, ami után kiválaszthattam gyorsan a nyilakkal, hogy melyiket szeretném, de nem lehetett váltókapcsolóként használni, pl. ha egyszer megnyomom Automata lesz a fókusz, ha még egyszer, Manuális.

Törlés: Egy kicsit idegesítő volt számomra, hogy három lépcsős gombnyomogatás kell ahhoz, hogy egy előzőleg ellőtt rossz képet megsemmisítsünk, így általában nem is használtam, mert akkor csak lemaradok a dolgokról (törlés közben egy pillanatra még a "kérem várjon" is megjelent). Persze utólag, többet kijelölve is működött a törlés, sőt, nem is volt észrevehetően lassabb, de az már egy más műfaj és a kijelölgetéshez is idő kell.

A háromlépcsős törlés

A menü számomra zavaró dolgaihoz tartozott még, hogy az időzítőfunkció (ami a sorozatfelvételt, időzítést, stb. állítja) folyton visszaáll alapértelmezett, egyszeri felvételre. A DSLR-eken már végre megszoktam, hogy ha befejeztem az időzített felvételek készítését, állítsam is vissza nyomban. A Nikon P900-nál viszont ha sok időzítős vagy sorozatképet szeretnék, folyton át kell állítanom az időzítőfunkciót, minden elkészült kép/sorozat után. Sajnos a menüben nem találtam erre vonatkozó átállítási lehetőséget.

Fehéregyensúly Kelvinben vagy hangolható presetekben

Fehéregyensúly: Sok olcsó kompakt fényképezőgépekben nem, itt viszont engedélyezett funkcióra remek példa a fehéregyensúly beállíthatósága. Ezt valószínűleg egy olcsóbb kompaktban is lehetne engedélyeztetni, ahogy a belépő DSLR-ekben is. A váltóábrán látható lépcsőkben tudjuk a Kelvin értéket állítani, viszont ezen felül egy 7 (0±3) fokú skálán az előre beállított Preseteket is tudjuk finomhangolni (igazából a ±3 már nem is annyira finom).

Kezdő zoom: A kezdő zoom pozíció egy olyan beállítási lehetőség, ami akkor hasznos, ha inkább fix látószöggel szeretnénk fotózni. A gép bekapcsolásakor a beállított értékre ugrik a varió. Kikapcsolt állapotban, teljes behúzáskor 24mm-esben van, ebből a pozícióból húz be a motor bekapcsolás után rögtön, vagyis kicsit késlelteti a felvételkészítés lehetőségét, így ha nem muszáj, én nem is használtam (tesztfotóknál persze jól jött, hogy pontosan oda került a zoom).

A menüről összességében elmondható, hogy a Nikon DSLR-menüjében is megtalálható struktúra nagyon erősen leegyszerűsítve.

Fókuszálás

A videós fókusz, főleg nagy telénél persze nem volt az igazi, de azt hiszem ezen senki nem lepődik meg. Ha messzire kihúzott zoommal próbáltam felvételt indítani, az esetek felében nem találta el a fókuszt. Ez még nem lenne akkora baj, de az már igen, hogy hiába variózgatok (mert csak azt tudok kb., Manuál Fókusz nincs videónál) vagy svenkelgetek mindenfelé, meg sem találja addig, míg újra meg nem állítom a videót.

áthelyezhető AF-pont

Az ekvivalens 800mm még nagyjából az a tartomány ameddig nem túl gyors , de amolyan kompakt fényképezőgépesen elviselhető a fókusz. Ennél szűkebb varión viszont elkezd egyre megbízhatatlanabb lenni. A max. kivágatnál mar gyakran el sem találja. (Lsd. a hajón ülő emberekről készült homályos képek)

Képminőség, teljesítmény

Képminőség: Nekem nagyon összemosós volt a Nikon D900 képe, főleg az alapértelmezett, (túl)élesített gyári profilokon. Egy felsőbb kategóriás telefon már képes lehet ilyen képminőségre, a nem túl sok részlet és gyenge textúrázottság nem az, amit egy ekkora géptől elsőre vár az ember. Szerencsére jól paraméterezhető a profil-menüben a kontraszt/gamma állítás, de ha meg minimumra veszem az élességet, homályos lesz a kép, mondjuk nem is lesz sokkal kevesebb részlet a képen, bár messziről kevésbé tűnik élesnek (a túlélesítés inkább csak visszaméretezve tűnik előnyösnek, 1:1-es képkivágatnál már láthatjuk, hogy inkább csak tönkreteszi a természetes vonalakat kontúrduplázással és utólagos él-kontraszt emeléssel).

A zajszűrés nagyon jól használható egyébként, nem generál "tenyérnyi" homályos foltokat és igyekszik természetes is maradni. Ennek ellenére javaslom a minimumon, vagy kikapcsolt állapotban tartani, mert arra a kevés részletre, amire azért képes a gép, szükségünk lesz. Utólag még mindig lehet rátenni szűrést, ha viszont már rátettük, az már ott marad. Sajnos a teljesen kikapcsolt zajszűrés sem tűnik teljesen kikapcsoltnak, de a maximális zajszűrés ilyen sötétben még kicsinyített képen is zavaróan pancsol.

24mm ISO-sor, éjjel. Mindkét kivágat ugyanazokból a képekből készült, f/5.6-os rekesszel, a leírásban megadott (ha egérrel a kép fölé megyünk, kiírja ki) záridőn.

Videominőség: A fókuszálgatós videót felkonvertáltam 1080-ról 1440p-re, talán egy kicsivel jobban megítélhető a minőség. A tömörítés minősége szerintem jó, a 16,5 megabithez képest meg főleg. Túlélesítés ugyan van a videón, de jól kezeli a rendszer és le is vehetjük nullára, bár akkor már kicsit inkább homályosnak tűnik az a 1080-as kép. Egyedül talán a gyors lekövetéseknél volt probléma, ahol a mozgó, részleteket is tartalmazó háttér esett szét. Éjszaka, illetve rossz fényviszonyok mellett pedig jól összetartja a zajszűrés a képet, úgyhogy akkor sincs sok probléma - más kérdés, hogy "nem lát jól" este, szóval fény az így is úgy is kelleni fog neki. Az átlagos fotós képminőséghez legalább jó minőségű videó párosul.

Videóformátum beállítások menüben
videós képkivágatok, a fölső sor a P900-é

Hang: Az erős tömörítés az utcazaj felvételen jól hallható. Csilingelés és susogás, azaz mp3-tömörítési nyomokat fedezhetünk fel - lsd. mintaexport, wav-ban - ami azért is furcsa, mert az adatok szerint 48 kHz-es WAV-ban történik a hangrögzítés.

(update: Lehet, hogy bekapcsolva hagytam egy használatra nem javasolt audiószűrőt, de ilyet nem találtam a teszt során a menüben, úgyhogy nem tudom megmondani, hogy tényleg ez lehetett-e az ok a csilingelésre)

Optika élesség teszt

A felső ábrán magát az utóélesítést vizsgáltam, a profilállításoknál a különböző élesség értékeket hasonlítottam össze. Az alsó ábrán pedig háromféle látószögnél néztem meg a kép közepét és -szélét a különböző rekeszértékeknél. A legkisebb rekesz valamiért f/8.0 volt, zoomtartománytól függetlenül.

A Profilbeállítások élesítés paraméterében állítható fokozatok, illetve a Természetes és Élénk Profilok alapbeállításban.

Élesség: Ahogy zárom a rekeszt, egyre homályosabbnak tűnt a kép. 135mm (ekv) volt a maximum, amin még meg tudtam nézni az élességet. Az Nikon P900 obi élessége sokáig viszonylag egyenletesnek mutatkozik a zoom-tartományon belül, egészen nagyjából 6-800 mm-ig (ekv), onnantól homályosodni kezd. A Duna-partos zoom-képek (2-es számmal) valószínűleg a pára miatt amúgy is homályosak lettek volna, de a biciklis képeken (3-as számmal) láthatjuk, hogy a homályosodás mellett zajosodni is elkezdett a kép. Lehet, hogy a gyengébb rekeszmaximum miatt is beesik a kontraszt, mindenesetre látszik a különbség.

balra ekv. 2000mm (f6.5, ISO400), jobbra ekv. 24mm-es kép (f2.8, ISO100) 1:1-es nagyítása

Ha 1:1-be kinagyítjuk pl. a biciklis tág és szűk képeit, jól észrevehető, hogy a tág képen aktívan dolgozik az élkiemelő, sok a kihúzott kontúr (a kiszedett térkövek már-már rajzolt hatásúak), de a közeli bicikliképen már nem, ott már nincs mit kiemelni, ugyanis eltűntek a széles látószögnél még jellemző éles vonalak. Persze amúgy is vigyáznunk kell, ha mozog a téma, ekkora zoomnál szinte esélytelen, hogy ne mozduljunk be, bár a VR elég jól kompenzál.

Blende-sor 24mm-nél (felső sor) és 50mm-nél (alsó), éjjel.

A rekeszsort bemutató ábrán a lamellák hatágú becsillanást okoznak a képen, ezt csak azért írom, mert tudom, hogy szempont ez valakiknek. A lentebbi képen pedig arra a lencséhez legközelebbi pontra tettem a bögrét, amire még rá tudott fókuszálni (makro módban) a gép. A 380mm azért került bele, mert ott volt pont 1 méter a bögre és a frontlencse között. 2000mm-nél egyébként 469 cm volt a legközelebbi befókuszálható pont.

közelpontok

Profilok és kontraszt

A profilok- és kontrasztállítgatások összehasonlítására készített ábránál az SD, NL, VI, BW a Szabványos, Természetes, Élénk, Fekete-fehér profilokat jelenti, a gépen is alkalmazott, angol rövidítéssel. A BW utáni zárójelben az alkalmazott szűrők - Y: sárgaszűrő, O: narancsszűrő, R: vörösszűrő, G: zöldszűrő, OFF: szűrők nélküli kép. Az SD profil beállításait összehasonlító -2-től +2-ig terjedő képek pedig a profil gyorsállítóját szemléltetik, ami egy paraméter állításával állítja a kontraszt-, színtelítettség- és élesítés értékeket. Az Élénknél szintén ugyanezt néztem, de ott a flatnél az összes paramétert minimumra, a maxnál pedig maximumra állítottam.

A harmadik sorban, az SD SHP a Szabványos, azaz SD profil élesítés-értékeit hasonlítja össze, végül az utolsó, DL az active D-Lighting, azaz a gép utólagos kontrasztállítóját hasonlítja össze. Jól látható, hogy az NL (természetes) profilban, levéve a képélességet is, mennyire lágy és emelt kontrasztos képet is ki lehet a gépből hozni.

Profilösszehasonlító képek, 1:1-es kivágatai. A képeket mind ISO 100-ban csináltam.

Mivel a Coolpix P900-ban nincs RAW, így utómunkázás esetén érdemes ezeket a lapos kontrasztprofilokat választani, illetve az Élénk flatnél és maxnál jól megfigyelhetjük, mekkora- és milyen különbség van a lapos, utómunkabarát és a kimaxolt, erős kontrasztos és telített színű profilbeállítások között.

Érdemes megfigyelni, hogy a magas kontrasztú profilokban a moiré sokkal észrevehetőbb, ahogyan azt is, hogy a zöldszűrős és szűrő nélküli fekete-fehér képeknél nincs moiré, míg a sárga, narancs és vörös szűrősöknél van, valamint az erős fekete emelés (pl. DL-magas és NL DL-magas) szintén erősen csökkenti a mértékét.

D-Lightning (utólag is használható)

A Nikon népszerű kontraszt-menedzselője, D-lightning (dl) csak fotónál használható, videónál csak a profilállítások működnek, persze a fotónál ha bekapcsoljuk a dl-t, akkor ott meg a kontraszt-állíthatóság tűnik el a profil paraméterek közül.

Sebesség

Sorozat: A Nikon P900-nak 7 kép/másodperces sorozata van a weboldalon megemlítve, nos, ez annyiban igaz, hogy megcsinálja a képeket, de csak hetet. Aztán betelik a buffer, rögzít és gondolkodik. Az első és a hetedik kép elkészülte között 0,95 másodperc telt el, úgyhogy stimmelt.

bufferben fps (db) utána, folyamatosan -fps (darab)
Sorozat 7 (7) 2,2 (bármennyi)
"Lassú" sorozat - 2,2 (bármennyi)
120 fps VGA "burst" 125 (60) - (utána rögzít kb 4 másodpercig)

A Low, vagy lassú sorozat nem lövi tele a puffert, vagyis sokat lőhetünk, de lassan. A képek között átlag 0,45 másodperc telt el, vagyis 2,2 FPS-el lőtte a folyamatos sorozatát.

Ha nem zavar minket a VGA felbontás, persze megnyílik előttünk a szupergyors boost sorozat, a 120 kép/mp-es gyorstüzelés lehetősége is. Ekkor 60 képet lő egyhuzamban a gép 0,48 mp alatt, aztán megint csak rögzít és gondolkodik, vagyis homokórázik. Bár ha már ezt választjuk, talán bölcsebb az ugyanilyen kép/s-et adó videó választása, mert az legalább nem időkorlátos, bár nem is lesz olyan szép vonalvezetésű, mint a JPG sorozat.

VGA sorozatkép és videó kivágat - sajnos nem tudtam azonos képtartalmút betenni, mert csak utólag jött az összehasonlítás ötlete.

Lehet 4x4-es fázisképes kollázst is csinálni, ekkor időrendben, balról jobbra és fentről lefelé bepakolja a kis VGA képeket egy nagyobb, 2560 x 1920-asba. De ennek meg ugye még nagyobb a korlátja, úgyhogy ez inkább csak egy érdekesség, sem mint jól használható opció.

4x4-es fázisképes kollázs

Meglepetten tapasztaltam, hogy a hosszúexpozíció elkészítése kétszer annyi ideig tart, mint a záridő. Egy 8 mp-es iso100-as expót 16 mp-ig készített a gép, egy 4-eset pedig 8 alatt. Bár a kis zárkattanás-hang hallatszik a zár csukódásakor, még egyszer annyi ideig elsötétülve maradt a kép,csak utána jelenítette meg az LCD-n az eredményt.

Szolgáltatások

Wifi: A Play-ről letölthető Nikon apppal jól vezérelhető a gép. Zoom, expó, élőkép és a képnézegetés is működik, egész gyorsan fel tudja építeni a thumbnail-eket. Fókuszálni nem tud zoomolás után, ha az élőkép aktív az appban. Nagyjából ugyanaz a szint, mint a tesztelt wifi-s Nikon DSLR-eknél, talán annyi különbséggel, hogy itt nincs objektívcsere (és persze tükörcsapódás sem), így még kevesebb az esély, hogy elveszítse a program a vezérlést. Szóval összességében, érzésre még jobban is működik.

WMU app-pal működik a gép telefonon keresztül is

elektronikus VR-mód: Az optikai képstabilizáltoron felül warppal és egyéb elektronikai trükkökkel igyekszik még stabilabbá tenni az óriási zoom-on már nagyon könnyen bemozduló (vagy inkább rángatózó) képet. Effektív tesztet erről nem csináltam, de a fókuszproblémát is bemutató videóban ki- és bekapcsolt állapotban is zoomoltam egy szép hosszút. A rángatózó kép köszönhető a kifolyt folyadékú állványnak is (most ez van, de hamarosan megcsináltatom vagy lecserélem), de legalább jobban láthatóak a stabilizálási nyomok. Bekapcsolásával egyébként valamelyest csökken a látómező, ahogyan azt a VR BE-KI váltóábrán láthatjuk is. Az optikai VR egyébként nagyon jó 1/100-300 körüli záridőkkel is lehetett fotózni 2000mm-en és nem mozdult be (homályos lett ugyan, más miatt, de be nem mozdult)

lassítás: nagy sebességű videó felvételt VGA (640x480) felbontásban rögzíthetünk, 100 vagy 120 fps-ben, időkorlát nélkül. Ez megint egy olyan szolgáltatás, amit sok hasonló drágább kompakt tud (legalábbis a szenzoruk képes rá), csak lehet, hogy nem aktiválják benne. Mindenesetre a 60 fps feletti kockasebesség még mindig egy kicsit a magasabb kategória sajátja.

GPS: A helymeghatározás számomra meglepő módon nagyon jól és flottul működött. Nem keresgélte hosszasan az elvesztett jelet és elég pontos is lett a kijelölt pozíció. A képeken egy buborékba írt szám jelzi a szinte ugyanott készült képek számát. A lefestett villanyszekrény képeinek koordinátáit jelölő két buborék igazából egy helyet jelöl, de az annyira közel van, hogy nem sokat számít.

GPS beállítások menüben

A sok szétszórt piros buborék viszont a beltéri teszt képeket helyeit mutatja, az mondjuk csapongott kissé, de nem lőtt annyira mellé, hogy ne legyen elég olyan helyzetben, amikor igazából nincs is GPS vétel (tömbházban pl.). Szóval a Nikon P900 GPS-e az első olyan fényképezőgépes GPS, ami csak úgy működik, megbízhatóan, a háttérben.

GPS koordináták pöttyei Lightroom-ban.

exif: A képek exif-jei rendben vannak, minden szokásos expós, valamint GPS-adatokkal el vannak látva. A videós exif az expó adatokat viszont nem rögzíti, holott a Nikon és Canon DSLR-eknél is ezek rögzítve vannak. A P900-nál a következő használható adatok vannak az exif-ben: bitráta, képméret, képkockaszám, létrehozás/módosítás dátum és idő, tömörítő ID, időskála (Timescale). Az utolsó kettő paraméter az AVC*-t jelöli és a beállítás szerint a videó FPS számát adja meg ezerrel felszorozva (25000, 30000 vagy 50000).

A fókusz peaking :, vagyis a régi profi videókamerákban is már használt élességkiemelőt szintén betették a gépbe, ha már nem lehetünk mindig biztos az élességbe és nem is akarunk/(tudunk időhiányban) a képbe nagyítani. Egy öt fokozatú paraméteren állítható a mértéke, a színe csak fehér lehet.

Fókusz peaking
többszörös expozíció menete

Többszörös expozíció: A maximum háromszoros expozíciót úgy csinálja, hogy exponál még egyet egy már exponált képre, majd arra a dupla-expósra még egyet, így lesz meg a háromszoros érték. Eközben átlátszóban láthatjuk a keresőben is az előzőleg exponált képet, ami nagyon jó, mert pontosabban is szerkeszthető az egymásra lőtt kép, viszont mindig csak az előző egyre lő még egyet, szóval mondjuk gyorsan nem tudja megcsinálni, mert meg kell várnia az első kész duplaképet (pl. egy gyors sportmozgás fázisainak megörökítésére sem alkalmas sajnos).

Beépített effektek: Ezeket az effekteket nem az exponáláskor, hanem utólag tettem rá, ugyanarra a képre, mindig újként mentette el az effektelt verziót. Sokat nem fűznék hozzá, már korábban is láttunk ilyet (nemcsak Nikonokban). Az tetszett, hogy az összes effektet preview-ban is rátette, az viszont már nem, hogy a lejátszáskor folyton vissza kellett a kurzorral lépkedni a bögrés képhez, hogy újra kiválasszam, ugyanis nem az volt a legfrissebb, viszont ő mindig a legutóbbira ugrott (ez esetben az effektezett bögrés képre).

Kiválasztott szín szűrő
kamerában elérhető, utólagos effektek

Galéria

A galériába csináltam pár olyan képet, ami demonstrálhatja előttünk, hogy mégis mit jelent ez a hatalmas zoom tartomány. A második számú képeken a pára és szmog már nagyon lecsökkentette a kontrasztot.

Összességében

Többször is végiggondoltam, hogy egy ilyen közelizőmesterre lenne szükségem, nem-e inkább egy sokmegapixeles, nem túl drága DSLR váz és egy olcsóbb zoom-optika érné-e meg jobban, csak sajnos nincs túl sok olcsó "sokmegapixeles váz". A nem "sokmegapixeles", de crop zoomos DSLR-ek, mint amilyen pl. a Canon 600D és a 70D is csak videó üzemmódnál tudnák hozni egy olcsó 300mm-ig terjedő zoom-mal az ezt megközelítő tartományt (max. ekv. 1440mm-t), fotónál viszont ezt sem. A 40-50 megapixeles DSLR vázak pedig szintén nagyon drágák.

Úgy tűnik, a gyártó abszolút jó érzékkel lőtte be az árát és a teljesítményét ennek az óriászoomos gépnek és bár kicsi a szenzor és lassú a feldolgozás, szolgáltatásban amit csak tudtak, belepakoltak, engedélyeztek. A képe nekem nem tetszik a kicsi szenzor és a pancsoló kontúrozás miatt, de az az óriási flexibilitás, amit kínálni képes... megidézi bennem a 80-90-es évek lusta videókamerázóját, aki egy padra (vagy családi ünnepségen az étkezőasztalra) leülve képes volt percekig forgatni kézből egy szuperzoomos kamkorderrel úgy, hogy csak tekeredett vele mindenfelé és zoomolgatott. De persze nem ezért jó a P900, hanem azért mert egy darab felszerelt DSLR kamera mérettel kapunk egy óriászoomot, anélkül, hogy táskát, lencséket, nagy tömeget kelljen magunkkal cipelni. Egy ilyen átfogást nyújtó lencse, ha lenne, biztos, hogy nem ebben az árban lenne (ha APS-C-s lenne, talán valahol 1 millió fölött lenne).

Tetszett:

  • gyorsan zoomoló és jó minőségű lencse
  • a kicsi akksija ellenére jól bírta a használatot
  • nem engedi égni a fehéreket
  • erős és hatékony VR, erős telénél tényleg létfontosságú
  • sok szolgáltatás (wifi, GPS), ami jól is működött nálam
  • jó minőségű videó
  • jól beállítható kontrasztprofilok

Nem tetszett:

  • pici szenzor, zajos képek
  • teljesen nem kikapcsolható zajszűrés
  • pancsolt kontúrok és textúrák, alacsony ISO-n is
  • lassú (főleg a fókusz, de a sorozatok utáni várakozás is ide tartozik)

Nikon Coolpix P900

  • bridge kompakt
  • 16.8 MegaPixel
  • 3" LCD
  • Kihajtható LCD
  • 83x zoom
  • FullHD videó
  • GPS vevő
168 290 Ft
Raktáron

Nikon EN-EL23 akkumulátor (B700, P900, P610, P600)

  • 1850 mAh kapacitású akkumulátor
14 790 Ft
Raktáron



Nikon Coolpix P900 vélemények:

© 2017 - 220volt Magyarország Kft. | A feltüntetett árak, képek, leírások tájékoztató jellegűek és nem minősülnek ajánlattételnek, az esetleges pontatlanságáért nem vállalunk felelősséget. look by colordonor