A kosár üres.
Vásárláshoz kattints ide!
Hírek, érdekességek
Pálfi Balázs - Extrém sportfotózás belülről - Wakeboard
Wakeboardot fotózni hálás feladat, napsütés, vízpart, látványos sport… Persze, mint minden sportágnak, ennek is megvannak a maga kihívásai. De kezdjük az elején: Mik az alapok, ha wakeboard fotózásra adjuk a fejünket?
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy jó sportfotókat akkor lehet lőni, ha tisztában vagyunk az adott sportág sajátosságaival, “szabályaival”, érdekességeivel. Persze lehet néha mázlink és haza vihetünk néhány jó kockát, de ha szeretnénk folyamatosan jó színvonalon dolgozni, akkor tanulni kell és gyakorolni amennyit csak lehet.
A wakeboard (majdnem mindig) kötött kábelpályán megy körbe, aminek rengeteg előnye és hátránya is van a fotózás szempontjából. Az egyik legnagyobb előnye, hogy mindig tudjuk, hogy merre fog menni az alanyunk, ezért kevés meglepetés érhet minket. A hátránya viszont, hogy a kötélpályák viszonylag messze vannak a parttól, így zömmel teleobjektívvel kell dolgoznunk. Persze a legtöbb pályának van olyan része, amihez közel lehet menni, illetve egy jó portfólióval egész könnyen rá lehet venni az üzemeltetőt, hogy motorcsónakkal bevigyenek a megfelelő helyekre fotózni.
Milyen felszerelésre lesz szükségünk?
Nem, nem kell mindenáron beszerezni egy vízálló tokot, viszont az időjárásálló váz és objektív elég fontos. Ha valaki folyamatosan fotóz wakeboardot és egy idő után már csónakkal is beviszik a vízre, biztos, hogy néha el fog ázni a felszerelése. Ez az esetek nagy részében csak fröccsenő vizet jelet, ami ellen a legtöbb eszköz fel van vértezve, de azért nem árt elolvasni a gyártó utasításait.
Itt is nagyon fontos a gyors és megbízható fókuszrendszer. A wakeboard mozgása a fókusz szempontjából elég szabálytalan, főleg a trükkök közben, ezért legtöbbször dinamikus fókuszpontot használok. Illetve nagyon fontos beállítani, hogy milyen gyorsan reagáljon a gép az eltakart témára, hiszen a rider előtt felfröccsenő vízre könnyen átugrik az élességünk ha ezt a beállítást kihagyjuk.
Vakuzás:
Érdemes vakukkal kísérletezni, viszont nagyon sok szívességet kell hozzá kérnünk:
Tavaly Bodoki Benivel (aki egy elképesztően tehetséges wakeboardos) szerveztünk egy éjszakai fotózást a velencei wakeboard pályán. Két akkus stúdióvakuval dolgoztam, amiket be kellett vinni a vízre, ezért bevontattunk csónakkal két pontont, amiket lesúlyoztunk, hogy ne ússzanak el. A pontonokra rögzítettük a vakukat, amit egy-egy segítőkész srác segített mindig a megfelelő irányba forgatni. Miközben Beni ment körbe a pályán mindig volt kb. 2 percünk korrigálni a vakuk helyét, irányát, magasságát stb. Kb. 4 körből meg is volt a fénybeállás és elkezdhettünk a trükkre koncentrálni. Én egy motorcsónakból fotóztam, amiről azt kell tudni, hogy soha nem áll egy helyben, ezért elég izgalmas feladat megtartani a kompozíciót, az élességet és a vakuk helyét. Négy különböző beállítást készítettünk aznap éjszaka kb.: 2-3 óra alatt. Szóval elég sok munka a vizen vakuzni, de szerintem minden percét megérte. Nagyon hálás vagyok a srácoknak, hogy asszisztáltak a vakuknál és a csónakban éjszaka a sötétben, miközben zabáltak minket a szúnyogok.
Tippek:
- Naptej: szinte mindig otthon hagyom és le is égek rendesen.
- Ha sikerül rávennünk a pálya üzemeltetőtjét, hogy bevigyen valaki csónakkal, fogadjuk el, hogy a wakeboard pályán a csónaknak első sorban mentési funkciója van.
- Szúnyogriasztó: Valamennyit segít, de én még nem találtam tökéletes védelmet.
- Reggel vagy délután fotózzunk! Mint a fotózás bármelyik területén a déli napsütés itt sem szerencsés.
- A lencsére száradt vízcseppeket desztilált vízzel és fültisztító pálcikával lehet a legjobban eltávolítani. Utána pedig egy lenspennel újra fényesre varázsolhatod a frontlencsét.
- Csere zokni, cipő. Van aki nekifut papucsban a wakeboard fotózásnak, de amikor be kell menni a susnyásba, az annyira nem jó választás. A cipőd viszont fixen vizes lesz, amikor a nádas szélén megcsúszol és bokáig merülsz. Sokkal jobb száraz cipőben vezetni hazáig.