• AKCIÓK
  • FOTÓS OKTATÁS
  • FOTÓS ESZKÖZ BÉRLÉS
  • FOTÓS, VIDEÓS WORKSHOPOK
  • 7% CETELEM KEDVEZMÉNY
  • HÍREK, TESZTEK
  • BEMUTATÓTERMÜNK
  • GY.I.K.
  • KAPCSOLAT
  • Kategóriák
    törlés
    Tesztjeink
    Akciókamera és drón
    Állvány és gimbal
    Audió
    Bang & Olufsen
    Canon
    Fényképezőgép
    Fotós eszközbérlés
    Fujifilm
    GoPro
    Legújabb tesztek
    Nikon
    Objektív
    Objektívszűrő
    Olympus
    OM SYSTEM
    Panasonic
    Segítség vásárláshoz
    Sigma
    Sony
    Tamron
    Távcső
    Újdonság
    Szűrés törlése

    Mik azok az UV, CPL és ND filterek és mire valók? Így válaszd ki a számodra megfelelőt!

    220volt
    220volt
    2022.07.06 11:31
    Mik azok az UV, CPL és ND filterek és mire valók? Így válaszd ki a számodra megfelelőt!

    Az objektív elé helyezhető szűrők terén is könnyű eltévedni, akár még egy tapasztaltabb fotós szakembernek is. Ugyanakkor ez sem ördögtől való!

    A 220volt fotós blogjában korábban is feszegettem már érdekes témákat. Gondolok itt a fényképezőgép választásról szóló írásomra, vagy arra, amelyben segítek kiválasztani a megfelelő fotóállványt. Ezek a bejegyzések mai napig elég népszerűek, éppen ezért szeretném górcső alá venni a különböző szűrőket, amelyek használatával látványos és kreatív fotók készíthetők, még a digitális utómunka korában is.

    Manapság a Lightroomban szinte bármilyen filter, effekt ráilleszthető egy-egy fotóra. Viszont a megfelelően kiválasztott fizikális előtétszűrővel sokkal természetesebb végeredmény érhető el, ráadásul az utómunka idejét is drasztikusan lecsökkenthetjük. Sőt, vannak olyan szűrők, amelyek által az elért eredményt utómunkával nem is lehet reprodukálni.

    Ha eljutottál idáig, akkor egészen biztosan feltetted már magadnak a kérdést, hogy UV-szűrőt vagy CPL-szűrőt válassz? Nem baj, ha nem tudod, mi a különbség ezek között, ugyanis ebben a cikkben összefoglalom a szűrővásárlás előtti legfontosabb információkat.

    Mi a szűrők feladata?

    Legyen szó bármilyen fizikális filterről, az alkalmazási céljuk megegyezik, ami nem más, mint a kép hangulatának módosítása. Ugyanis ezek a szűrők (UV, CPL, ND) képesek megváltoztatni a szenzorra jutó fény tulajdonságait. Gondolok itt a fény mennyiségére, az irányultságára (polarizáltságára) vagy éppen a színek élénkségére.

    Milyen típusai vannak a szűrőknek?

    Többféle szempont alapján is lehet csoportosítani a filtereket, de szerintem a legkézenfekvőbb a felhelyezés módja szerint osztályozni őket:

    1.Menetes, kör alakú szűrők

    Ezeket az objektívtubus elején, a frontlencsénél lévő szűrőmenetbe kell csavarni. Ez a legelterjedtebb és egyben a legköltséghatékonyabb megoldás is. Árban viszonylag széles skálán mozognak átmérőtől függően, de ha nem szeretnénk a különböző átmérővel bíró objektíveinkre külön szűrőt vásárolni, akkor az úgynevezett léptetőgyűrű használatának köszönhetően elég csak egy nagyobb méretű filtert beszerezni. Az okosan megspórolt összeget pedig használjuk arra, hogy egy jobb minőségű terméket vásároljunk!

    2. Lapszűrők

    A második legelterjedtebb típus a lapszűrő. Igaz, hogy ez kicsit költségesebb, viszont cserébe több előnnyel is bír. Ezeket a lapokat az objektív elé helyezett lapszűrőtartóba csúsztathatjuk. Általában menetesek, de a gyártók általában a népszerűbb, menettel nem rendelkező halszem objektívekhez is kínálnak adaptert - ezek az erősen domború frontlencse miatt csak így szűrőzhetők. A lapszűrő leginkább azoknak jó választás, akik túlnyomó részt tájképeket készítenek, vagy kacérkodnak egyszerre több filter használatával is. Például a CPL mellé ND-t is tennének. Továbbá különböző átmenetes szűrő is elérhető ebben a rendszerben, amelyekkel egy teljesen új szintre lehet emelni a kreativitást.

    3. Drop-in szűrők

    Ezek már csak egy viszonylag kis rétegnek érdekesek, ugyanis leginkább a nagy fényerejű szupersporttelék esetében lehet használni olyan módon, hogy a lencsetagok közé helyezzük a szűrőt, közel az objektív bajonettjéhez. Ezeket általában aranyárban mérik a gyártók.

    4. Szenzor elé helyezhető szűrők

    Ezt csak érdekesség képpen írom le, ugyanis ezt én egyáltalán nem preferálom, ugyanis terepen például nem célszerű matatni a szenzor előtt, mert abból könnyen szervíz lehet... Külföldön ezek nem olyan drágák és meg van az az előnyük, hogy nagylátónál sem vignettálnak be, de az ismert veszélyfaktor miatt én nem erőltetném.

    A korábbiakban már leírtam az UV, CPL és ND mozaikszavakat, amelyeknek most elmondom a gyakorlati hasznát is. Kezdjük az alapszűrővel:

    UV szűrő

    Már a nevéből is lehet következtetni rá, hogy ez az ultraibolya tartományt szűri meg. Igaz, hogy ez szabad szemmel nem látható, de ettől még a kamera szenzora érzékeli. Az UV fény egy bizonyos szint felett ködössé teheti a képet, ezzel rontva a kontrasztot. Tájképeknél érzékelhető leginkább az UV szűrő hatása, mivel csökkenti az ultraibolya fény okozta kékes elszíneződést, amely leginkább távoli témáknál érhető tetten. Igaz, hogy az újabb objektívek már tartalmaznak gyári UV bevonatot, mégis sokan előszeretettel használják, fizikai védelem gyanánt. Mivel ez teljesen átlátszó, így nem befolyásolja a színeket, viszont érdemes jobb minőségűt vásárolni belőle, a fényáteresztő képesség a lehető legközelebb legyen a 100%-hoz. A külső behatások elleni védelem miatt ezt mindig rajta hagyom az objektíveimen, csupán esti/éjszakai fotózásnál veszem le.

    Polarizáló szűrő (PL és CPL)

    Ezek leginkább úgy terjedtek el a köztudatban, mint a tükröződést gátló szűrők. Ez pedig teljes egészében le is írja, hogy mire jó a polár szűrő. Mivel egy ilyen fordított polaritású szűrő lehetővé teszi a víz vagy az üveg felületek visszacsillanását, tükröződését, így ezzel megfelelő tisztaságú állóvizek vagy folyók esetében beláthatunk a víz alá. Sőt, akár még egy autó szélvédőjén is keresztülnézhetünk. További előnye, hogy élénkíti a színeket, növeli a kontrasztot.

    Polár szűrőkből kétfélét különböztetünk meg. Egyik a normál PL szűrő, amely csak bizonyos szögben beeső fény csillogását szűri ki. Illetve, a forgatható CPL, amelyet a kívánt hatás érdekében tudunk állítani.

    CPL szűrő nélkül:

    CPL szűrő használatával:

    ND szűrő

    A harmadik és egyben a legnagyobb kreativitást biztosító előtétszűrő az úgynevezett Neutral Density, azaz a semleges sűrűségű szűrő. Ez tulajdonképpen egy napszemüveg a fényképező számára, amely a beállítások módosítása nélkül szabályozza a beérkező fény mennyiségét. Egy ND szűrővel tehát nyári napsütésben is készíthetünk hosszú záridős fotót. Ez különleges hatást kölcsönöz például egy mozgó vízfelületnek vagy vízesésnek.

    Továbbá ennek használatával elkerülhető, hogy kiégjen az égbolt, vagy bebukjon a kompozíció egy része, és így eltűnjenek a részletek. Ez az állapot az esetek többségében még RAW fájlból sem hozható vissza, de a megfelelő ND szűrő optikailag megoldja ezeket a helyzeteket, méghozzá a főbb paraméterek megváltoztatása nélkül. Számos fényáteresztő képességgel bíró filter található a piacon, amelyek mind különböző fényviszonyokra lettek kifejlesztve. Ezeket az erősségükhöz mérten számozással jelölik. Az ND4 például a bejövő fény 1/4 részét engedi át, míg az ND8 az 1/8 részét. Célszerű állványt is használni az ND filter mellé, szóval a linkre kattintva meg is találod az állványokról írt cikkemet.

    ND szűrő nélkül:

    ND szűrő használatával:

    Különleges szűrők

    Ide soroltam azokat a filtereket, amelyeket specifikusabb felhasználási területre szántak, viszont még egy átlag felhasználó is bontogathatja velük a kreativitásának szárnyait. Ilyen például a hibrid szűrők családja, ide azok tartoznak, amelyek egyszerre bírnak az ND és a Polár szűrők tulajdonságaival is. Ezeket általában így jelölik: ND/PL, ND-PL, ND/CPL.

    Az úgynevezett színkorrekciós szűrő elsősorban a profi videósok körében terjedt el. Igaz, hogy a vágóasztalon egy gombnyomással húzhatunk a felvételre különböző effekteket, de ha már előre tisztában vagyunk, hogy milyen színvilágot szeretnénk viszontlátni, akkor rengeteg időt spórolhatunk meg egy színes szűrő használatával.

    Mire figyeljek vásárláskor?

    A legfontosabb kérdést hagytam a legvégére. Én személy szerint azt javasolnám, hogy, ha például egy kit objektívre szeretnél valamilyen szűrőt vásárolni, akkor célszerű az olcsóbb árkategóriában nézelődni, mivel a képi világgal való ismerkedés fázisában ez teljesen ár/érték arányos.

    Egy komolyabb, akár fix fényerős objektív esetében viszont már teljesen más a helyzet, ugyanis egy drágább termékben mindenféle bevonatú lencse megtalálható, amelyek csökkentik a színhibákat, a becsillanásokat és a vignettálást. Ezeket már ildomos megtisztelni egy minőségi UV vagy például ND szűrővel, tehát ne az olcsóbb árkategóriát válaszd hozzá. Volt idő, hogy én is csak legyintettem erre, hogy persze, ez csak egy üveg! Ez azonban téves felfogás, az árcetlin látható számok pedig a speciális bevonatok és gyártástechnológia miatt olyan magasak. A menetes- és a lapszűrőkre is igaz, hogy egy jól megválasztott termék évtizedekig kiszolgál majd, feltéve, ha vigyázol rá.

    Természetesen ezeken kívül még számos szűrő érhető el a piacon, például a GoPrókhoz és drónokhoz készített előtétek, amelyek ismét egy érdekes témát ölelnek körül. Vagy ott vannak még a különböző trükkszűrők, amelyek megsokszorozzák a kép egy részén előforduló témát. Például csillag alakzat rajzolható ki egy éles fényforrásból. A különböző lágyító szűrők, pedig a portréknál lehetnek hasznosak... Ebben a cikkben igyekeztem a lényegre szorítkozni és nem sokat elkalandozni, de így is kicsit hosszúra nyúlt a téma.

    Remélem hasznosnak találtad - ha igen, akkor oszd meg ismerőseiddel, vagy írd meg nekünk a véleményed/kérdésed a kommentmezőbe!

    Írta és a felvételeket készítette: Háfra Zsolt


    Ajánlott termékek:

    A telekonverter vagy extender (ahogy a Canon nevezi) tulajdonképpen egy olcsóbb alternatívát kínál a meglévő objektív gyújtótávolságának növelésére. A gyakorlatban ez egy plusz elemként jelenik meg az objektív és a fényképezőgép között, a legtöbb pedig egy nagyító lencsetagból vagy -tagokból áll össze.

    A megfelelő fotóállvány megtalálása legalább akkora feladat, mint kiválasztani az első fényképezőgépet, vagy eldönteni, hogy melyik lesz az első objektív a kit-ben vásárolt után. Ha eddig nem olvastad a 220volt fotós blogjának ezen bejegyzéseit, akkor azt a fenti linkekre kattintva pótolhatod. Mivel az említett írások elég népszerűek lettek, így adta magát a jelenlegi témám, amely szintén hiánypótló, és amely a tripodokról (háromlábú állványokról) szól - pontosabban a számodra ideális fotóállvány megtalálásáról!

    Szeretném még az elején leszögezni, hogy ez az írás elsősorban azoknak szól, akik életük első állványának megvásárlása előtt állnak, és kicsit elvesztek a számtalan márka, rengeteg típus és az adatlapok táblázatai közt. Ugyanakkor nem kizárt, hogy olyan is talál majd benne érdekességet, aki egy rosszul megválasztott állvány után szeretne váltani, vagy éppen a már meglévő mellé venne egy más kategóriába tartozót.

    Az értékesítő kollegák időről-időre belefutnak az objektíveken található jelölésekkel kapcsolatos kérdésekbe, ami kifejezetten jó, mert aki mer kérdezni, annak birtokába juthatnak olyan információk, amelyeknek köszönhetően magabiztosan tud majd objektívet választani. Ezeknek a jelöléseknek a mibenléte nem csupán a kezdő fotósoknak okoz fejtörést, szóval nem kell szégyenkezned, ha nem tudod mindet.

    Pár héttel ezelőtt a címben olvasható kérdéssel kerültem szembe, ezért arra gondoltam, hogy segítek tiszta vizet önteni a pohárba.

    Összehasonlítom a fenti termékeket! Az összehasonlításhoz pipáld ki más termék(ek) oldalán is az "Összehasonlítom" négyzetet!
    bezár